Balogh István: Csókollak…

- Csókollak sokszor,

Türjetek, míg este

Munkám gyümölcse

Meg leszen keresve…

Mikor megesszük

A darab kenyeret,

melyet éhezve

Fájón kerestetek;

Amelyet hoztam,

S amelyért nyomorogva,

Nyögve dolgoztam.

Elmegyek…

… Csókollak ujra…

Ah!... de várjatok meg;

Harag’bosszusan

Nézett le rám az ég.

Munkát nem kaptam,

Bár kerestem szerte,

Mondták: nincs szükség

Már munkás kerekre;

S én jöttem biztatni –

Legyetek engedelmesen,

Estére keresek,

Este kenyér leszen…

Csókollak.

… Van már munka mára,

Holnapra is kapok.

Óh! ti szegény árvák,

Éhes családtagok –

Mily boldog vagyok most,

Hogy estére majdan

Örömmel fogadtok,

S nem kinos panaszban…

Örülj gyermek anya,

Örülj te vén magam!

- Csókollak sokszor.

Isten! Én hatalmam!

Forrás: Szinérváralja 10. évf. 21. sz. 1913. május 20.