Még három csókja volt halálig.
Nem gondolt arra, kinek adja. –
Az ágy mögött ott állt a férje,
A szobában járkált az apja.
A csend feszült, a lámpa égett,
Halványult már az asszony ajka.
Még három csókja volt halálig
S nem gondolt arra, kiknek adja.
Susogtak a szomszéd szobában,
Az asszony szemén könny jelent meg.
Aztán csak intett és behozták:
Repesve ment felé a gyermek.
És rácsókolta három csókját.
Nem volt már több, kihűlt az ajka.
Az ágy mögött ott állt a férje
És föl- alá járkált az apja.
Forrás: Szinérváralja 10.
évf. 43. sz. 1913. október 21.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése