Tóth István: Újévkor

Lelkem! kihez mennél ez újév reggelén,

Kinek adnál hálát, ha nem az Istennek;

A ki átsegitve a multak tengerén,

Megmutatta arczát a vidám jelennek.

Lelkem! hova szállnál ez újév reggelén,

Ha nem a végtelen jóságu Atyához,

Kiben egyesül a szeretet, hit s remény

S kinek a tiszta sziv szent hálával áldoz.

Lelkem! kitől kérnél szebb jövőt e honra,

Ha nem a világnak hatalmas Urától;

Ki édes enyhülést nyújt a fájdalomra,

Bár ezerek dőlnek egyetlen szavától.

Szállj magasba lelkem! s mennyit e sziv adhat,

Bár csekély és gyönge, vidd föl égbe hálám,

S kérjed szent kegyelmét Istened, - Uradnak:

Hintse szét áldását magyarok hazáján!

Forrás: Tolnavármegye Szegzárd 1. szám, 1891. január 4. vasárnap