Behegeszti szived sebét,
A könnyeknek árja,
Minden egyes hulló cseppje,
Enyhülést hoz rája.
De abban a néma könnyben,
Mely pilládon ég el,
Szived-lelked darabonként.
Tördelődzik széjjel!
Forrás: Tolnavármegye
Szegzárd 5. szám, 1891. február 1. vasárnap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése