Langyos szellő a fák világi közt
Pajkos gyönyörrel játszva átsuhan,
Kinyitja a kelyhecskék ajtait,
Himport szitál, melyből élet fogan,
Kész a gyümölcs s a mely tán nélküle,
Mint fonnyadt virág hullott volna le
Piroslik már! – De jő a fergeteg
Lerázza mind, ág is hajlik, recseg.
S a két szél közt melyik hatalmasabb,
Langy fuvallat, én azt hiszem te vagy!
Mert teremtésbe
nehéz venni részt:
De agyonzuzni
könnyü már a – készt!
Forrás: Tolnavármegye
Szegzárd 1. szám, 1891. január 4. vasárnap
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése