Imáron a nap feljövén,
Könyörögjünk az istennek,
Hogy mind ez egész napon
Bűntől minket megőrizzen.
Nyelvünket megtartóztassa
Bűnre, hogy ne mozdúljanak,
Szemeinket befödözze,
Gonoszságra ne nézzenek.
Tiszták legyenek sziveink,
Gonosz, bünt be ne vegyenek,
Kevélységet megenhitsen,
Ételt, italt mértékeljen.
Hogy mikor a nap elnyugszik,
És az éj elközelítend,
Ez világon tiszták legyünk,
Dicsérjük a nagy úristent.
Forrás: A régi magyar
költészet remekei – A legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig 33. old. – Bp., 1903.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése