V. Farkas József: Él messze egy öreg asszony…

Mikor felcseng a kis harang
Estimára híva szépen,
Ott künn ül az öregasszony
Ima-könyvvel a kezében.
Tudja is az egész falu
Kiért száll az imádsága:
Van neki egy úri fia
Messze fényes palotába!…

Mikor felcseng a sok harang
A városban, estimára,
Valaki megrezzen félve
A legszebbik palotába.
Csak egy perczre… aztán hideg…
Indul, hogy parancsot osszon.
Eszébe se jut már néki:
Él messze egy öreg asszony!

Mikor leszáll a falura
Álomhozó csendes éjjel,
Odaröppen legelőször
Az asszonyhoz csendességgel.
Beszél néki jó fiáról
Mosolyt csalva az ajkára.
Valaki meg nem alhatik
Messze fényes palotába!

Forrás: Tanulók Lapja 7. évf. 20. szám, 1900. febr. 11.