Szabolcska Mihály (1861-1930): Karácsony

 

Karácsony ünnepe,
Jer, borulj ránk szépen,
Szülj édes ihletést,
Boldog ünnepelést
Mindnyájunk szivében.

Borulj ránk, borul ránk
Szeretet világa,
Hintegess sugárt a
Kunyhók ablakára,
Márvány palotákra!

Ó, hogy egyként, együtt
Ünnepeljenek meg,
Szülője az áldó,
Világot megváltó
Örök szeretetnek!

Född be a didergő
Ruhátalanságát,
Hű testvéri részként:
Boritsd rá a részvét
Aranyos palástját.

Önts hitet, bizalmat
Az árva szivébe,
S könyje lepergését
Fesd oda intéskép
A gazdag elébe.

Hogy a kit megáldott
Mind  a két kezével
A jóságos Isten:
Mást ő is segitsen
Az egyik kezével?

Adván a szegénynek
Háza ereszében,
Enyhelyet, kenyeret,
Ama ma született
Megváltó nevében.

Borulj ránk, borulj ránk
Szeretet világa,
Hintegess sugárt a
Kunyhók ablakára,
S márvány palotákra!

Forrás: Tanulók Lapja 7. évf. 13. szám, 1899. dec. 24.