Füst Milán: Öregség

Hol vagytok ó szemeim, kik oly áldottnak

véltetek egy arcot?

S hol vagy ó csodálatos fülem is, amely oly

hegyes lett, mint a szamáré valamely

édes-bús nevetéstől?

S hol vagytok fogaim, ti vérengzők, kiktől

felserkent nemcsak a szamóca, de az

annál duzzadtabb és pirosabb ajak is?

S hol vagy te mellemnek oly irtózatos dalolása?

S hol a kín és hol az áldás, amelyet most hiába

keresek eszelős utaimon, görbe bottal

a kezemben?

Loholni bolondúl? Kergetni az őzet, az őzlábút

s utána ledőlni, susogni, nem is neki,

de a holdnak...

Holmi rejtelmekről, amelyeket senki sem érthet

egészen s amelyeknek zaklatott bol-

dogság mindenkor a neve...

Hol vagytok ti mozgalmak és fekete átkok? Örök

sietés? Hol a mohó száj s hol a nevetésem?

Úristen, hol a nevetésem s a tárgytalan zokogás is:

Mikor döngő hajnalodások vértelen messziségei!

hányszor

Leborúltam a sötétben elétek!

Hallgass rám oh ifjuság. Volt egy öreg görög

egykor,

Ki felemelte két kezét, mint a szobor s az ifjuságát

visszakövetelvén

Mondott aiszchyloszi átkot arra, aki tette, hogy

így meg kell az embernek öregedni.

Félig vakon állt a hegyen, csupa sugárzásba

merűlve, - ősz haját verte a szél is

S pisla szeméből könnyei hulltak az Istenség

magasztos lába elé.

S mégis szava dörgött, szavától megállt a malom,

megrendültek a dombok

S az ötéves kos is felemelte rá a fejét. - - Ámde

az Istenség

Nem nézett rá, nem felelt akkor az öregnek.

Sírt az Istenség. Mert, mintha dobokat vernének

a fülébe, tompa dobot

S erre felelne a hegyomlás s e hegyomlásnak

felelne a tenger...

Ol naggyá nőtt meg előtte s oly szentté az öregség

ősi nyomora

Mert hisz ott állt ő már önnön sírja előtt s még

mindig pörölve a széllel

S még egyszer hangoztatni akarván igazát,

mielőtt elomolna...

S aztán hát elment persze, - csend lett végül

is e vidéken.

De a szívében is csupa csend volt már akkor, el

ne feledjük s egy másik,  m  é g

n a g y o b b  figyelem...

S a feje körül tompa derengés.

Forrás: A magyar költészet gyöngyszemei - Mai magyar költők 31-33. old. - Ifjúsági Könyvkiadó