Henri de Toulouse-Lautrec: Nő az ablaknál
Forrás: http://www.amilapunk.hu/eozin/vankepem/impresszionizmus/degaspicasso.html
Úgy jön valaki, mintha te jönnél,
Szívem ritmusára verődik lépte.
Most hal az alkony kinn a sötétbe.
Úgy jön valaki, mintha te jönnél...
Csönd. A nagy óra dermedve hallgat.
Léptei, mint a villanyütések,
Dermedő csöndbe belenyilallnak.
Úgy jön valaki, mintha te jönnél,
És fölijednek aluvó gondok.
Aluvó vágyak, aluvó álmok
Fölriadnak, mint fölvert galambok.
Úgy jön valaki, mintha te jönnél!
A szemem könnybe', az arcom lázba',
A vállam, testem tüzes palástba',
Halott szívem most lobogó katlan,
Mindjárt megpattan -
S ha jutalmul annyi sóvár kínért,
Kínos tűzért és tüzes könnyért,
Ha végre, végre mégis te jönnél!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése