Sántha Károly: Ének* - Gyermekek számára

Luca della Robbia: Éneklő gyerekek - dombormű, 1431
A művészet története. A korai reneszánsz
Corvina, Budapest, 1990, 148. oldal
Firenze, Dóm http://mek.oszk.hu/01800/01885/html/index1095.html

 

 

- Dallam: Elmégy kedves gyermek -


Gyermekednek szája
Dicsér téged, Isten!
Imádat és hála
Kél e zsenge szívben.
Hallgasd meg nyelvemnek
Gyönge rebegését,
S érező szívemnek
Teérted verését!

Tégy szent vallásomnak
Szerető keblére!
Mint égi társamnak
Sírig hű ölére!
Ő áldjon meg engem,
Ő vezessen hozzád,
Hogy az én szívemben
Lakozzék mennyország!

Tündér virágkorom
Nem nyílik örökké,
Elhervad egykoron
S nyoma se lesz többé;
De soha sem hervad
A lelki buzgóság,
Igéd rá a harmat
S gyümölcse boldogság.

Teremts tiszta szívet
Oh Isten, énbennem!
És gyermekded hitet
Munkálj én szívemben!
Ki szeret, hisz, érez,
Gyermekek módjára:
Az ilyeneké lesz
A mennyek országa.

Vezess, Atyám engem
Szent isméretedre,
S igaz félelmedben
Őrizz meg örökre!
Add, maradjak gyermek,
Napom alkonyáig!
Vétket ne ismerjek
Koporsóm zártáig!

Mint gyermek, Rád hagyjam
Minden én ügyemet!
Mint gyermek, csókolja
Dorgáló kezedet!
Mint gyermeket érjen
Utol a végálom,
Míg neved az égben
Angyaliddal áldom!

*) A D. F. E. pályázatán pályadíjat nyert költemény
(Forrás: Unitárius Közlöny I. kötet 1888. január 1-ső szám – Kiadja a Dávid Ferencz Egylet)