2013. júl. 30.

Berde Mária: Mindenki elhagyott



Mindenki elhagyott.
    Az emberek.
Akik szárnyam kibonták s fölemeltek.
A világ, aki hetyke sok csatát,
S nem tiszta szívet várt, lobogó lelket.
 
Mindenki elhagyott.
    Az álmaim.
Szárnyuk-törött, hímporuk-vesztő pillék.
Halvány vagyok, mint hervadó virág.
És úgy sütöm le pillám, mintha sírnék.
 
Mindenki elhagyott.
    Nincs senki már.
De visszajár, még visszajár egy árnyék:
- Semmit se fáj, hogy minden elhagyott -
Ő fáj még. Fáj még...  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése