2013. júl. 30.

Székely Béla Tanár Úr emlékére (1904-1993)

Hálával és szeretettel ajánlom blogom tartalmát
egy igaz PEDAGÓGUS, 
- SZÉKELY BÉLA tanár úr emlékére -,
aki oly sokat adott tanítványainak!
 
 
  
 
"Az ember egy napon rádöbben arra,
hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz, sem hatalom, sem előrejutás,
csak az, hogy valaki szeresse őt igazán."
(Goethe)
 
 
Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
 
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
 
A járdán osztani a virágot
Tegezni az egész világot
 
Megsimogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat
 
Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellángol a reggel
 
És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni
 
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni
 
(Szép Ernő: Én úgy szerettem volna élni)
 
 
Elfogadni tudni a boldog napokat, de az
örömteleneket is.
Sem kicsorbulni, sem elsivárulni.
Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni.
Sem szónokolni, sem elnémulni.
Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.
Nem hivalkodni és nem tetszelegni: sem
az éles kést, sem a díszes fazekat nem
kíméli az idő. Az előbbi elcsorbul, az
utóbbi színét veszti.
Utat választani, de nem a sikerét, hanem
a boldogságét. Az úton járni, majd végig-
menni, a nagyságot az erénnyel s nem a
szerencsével mérni.
Egyszerűen boldognak lenni - dísz,
ragyogás és sallang nélkül.
 
(Tatiosz: Életművészet)
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése