Szakál Lajos (1816-1875): Az alföldi birkás felföldön

 
Nyájam kolompjai
Beh szépen szólanak!
Mint szívem húrjai
Ugy összeváltanak.

Kolompok zengése
Ezerfelé hallik:
Szivem hű érzése
Csak egyfelé hajlik;

Hajlik le, délfelé:
Mert ott születtem én,
Nem ezé a földé -
Alföldi vagyok én.

Kedves babám búsúl,
Körös füzes partján,
Izent egy „horvát”-tul,
Epedve vár reám.

Én nem is szolgálok
Itt senki fiának,
Még ma beszámolok
Uram ispánjának,

Megyek, szárnyon megyek
Le Köröstarcsára; -
Zsuzsim keblén leszek
Pünkösd szombatjára.

Forrás: Sárosy Gyula: Én albumom. Pesten, Nyomatott Herz Jánosnál 1857.