Vonat nem jár a gyom
fölverte síneken. Az árva
lapályról a volt forgalom
elköltözött más szebb reményű tájra.
A szemaforok holt szeme egész
napokon át kihalt pályákra néz.
Rég
áramtalan a vezeték,
s hűdött tagok példázata szerint:
a térközbiztosító kar se int.
Épületén hanyag
unottság, tompa csend
és a lebontás hallgatag
fenyegetése leng.
Névtáblájának szegnyoma
látszik csak a falon.
Vajon hova
tűnt – gondolja, aki
itt jár s eszét egyre erőlteti:
hogyan is hívhatták vajon?
Forrás: Tiszatáj XXII.
évf. 3. sz. 1968. márc.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése