A legszebb őszi versem az anyám,
Ki született szeptember idusán,
Nem őszelő de már jó nyárutó,
Késő nap ez, elmúlásról tudó.
Ha bemegyek anyámhoz, úgy fogad;
Csak őszi sejtés, ahogy csókot ad.
De nékem ez a sejtés mindenem,
Csöndes szavával fennen hirdetem:
Amíg az embernek az anyja él,
Ha ősz van is, de nincs még itt a tél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése