François-Bonvin festm. 1857
Homályban élnek, önön életükbe zárva,
de ahová lépnek, a föld szíve dobban,
virágot hajt a puszta tér,
és szivárványt álmodik az éjszaka.
Kérdezd a gyermeket: anya!
kérdezd a férfit : feleség!
a bútor azt mondja : puha kéz,
az ablak feleli: tőle jön a fény!
Tőle jön a fény! - súgja a lámpa,
az edény csörömpölve bólogat,
meghajtja hosszú fejét a szekrény
és vígan folyni kezd a csap,
A ruha mosolyog: tiszta illat,
A fazék integet: jó ebéd,
ágaskodik a villa: én tudom,
legáldottabb az anyai kéz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése