A nagy Cromwell-féle forradalmak irodalmi sivárságából Angolországban mindössze egy alak magaslik ki: Milton, a legmélyebb érzésű emberek egyike, akik valaha éltek. 1608. december 9-én született vagyonos szülőktől Londonban s igen jó nevelést nyert a leghíresebb angol főiskolák egyikén., Cambridge-ben. Különösen a klasszikusokat tanulmányozta nagy buzgalommal s hatásuk meg is látszik munkáinak csiszoltságán, formai tökéletességén. 1637-ben nagyobb utazásra indult Görögországba, de Olaszországban hírét vette az Angolországban kitört zavaroknak és hazatért. A király és a nemzet között kifejlődött küzdelemben az utóbbi mellé állt és titkára lett a forradalom vezérének, Cromwellnek. Egyik fő alakja lett a megalakult angol köztársaságnak, de óriási munkássága közben váratlanul elvesztette szeme világát. Házasságai szerencsétlenek voltak, a felülkerekedett udvari párt részéről is bántalmazásoknak volt kitéve, úgy, hogy keserű kedélyállapotban visszavonult a nyilvános élettől és csak költői működést fejtett ki s lányainak diktálta le örökbecsű műveit.
Ebben a kedélyállapotban született meg a költőben egy nagy vallásos eposz, az Elveszett paradicsom alapeszméje, mely 1661-67 között készült el teljesen. Az eposz 12 részből áll és a gonosz angyaloknak Isten ellen való felkelését, leveretésüket, a föld és az első emberpár teremtését, végül elcsábításukat és a paradicsomból való kiűzetést tárgyalja. Végén az első emberpár lesújtva hagyja el a boldogság helyét, de megvigasztalja őket az angyal kijelentése, hogy utódaik az Istenember megváltása által újra visszanyerik a paradicsomot. – Ezt a magasztos tárgyat megfelelően dolgozta ki a költő. Fantáziája gazdag színekkel ecseteli a mennyország gyönyöreit és a pokol kínjait. Hangja bámulatos könnyűséggel simul tárgyához, patetikus és lendületes, kellemes és megkapó kifejezést tud adni az angyalok karának és a sátán haragjának. Megjelenésekor a bibliai szellemű angol nép között, közvetlenül a polgárháború, a nagy londoni tűvész és a pestis borzalmai után óriási volt a hatása. Barátjainak biztatására négy évvel később, 1671-ben Milton kiadta eposzának folytatását is Visszanyert paradicsomcím alatt, mely Krisztus megkísértését és a sátán felett aratott teljes diadalát adja elő. Sem ez, sem Samson Agonistes (A harcoló Sámson) című bibliai drámája nem léphetnek azonban nyomába az Elveszett paradicsomnak.
Az óriási hatás mellett azonban, mely az Elveszett paradicsomot megjelenésekor fogadta, mindjárt megszólalt a kritika hangja is s a nagy vallásos eposznak reámutatott több hibájára. A jó angyalok gyönyörűsége és az elbukottak fájdalma, kínjai olyan fogalmak, melyeket halandó ember fel nem foghat, márpedig Milton ezzel akar hatni a legtöbb esetben. A tárgyban nincs fejlődésbeli fokozatosság, mely érdeklődésünket felkeltené. A hang mindenütt egyformán emelkedett, de éppen azért úgy, mint a világirodalom másik nagy vallásos eposzában, Klopstock Messiás-ában, végre is fárasztó lesz. Ma már az Elveszett paradicsomot kevesen is olvassák. Egyike azoknak a nagy költői műveknek, melyeket csodálnak, de nem olvasnak.
Milton, aki megérte, hogy nemzete már életében legnagyobb költői közé számította, 1674 november 8-án halt meg bunhill-fieldsi magányában.
Forrás: Tanulók Lapja 11. évf. 9. szám, 1904. máj. 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése