Arany János: Él-e még az isten?

Él-e még az isten… magyarok istene?

Vagy haragra gerjedt népének ellene,

És elhagyta végkép,

Hogy rabló, zsivány had, bérbeszedett csorda

Égesse, pusztítsa, öldökölje sorba

Régi kedves népét?

 

Él-e még az isten – az az isten él-e,

Ki e dús Kanaán országba vezérle

Mint Izráelt hajdan,

Hozván őseinket füstnek fellegében,

Égre fölpirosló tűz-oszlop képében,

Véres viadalban?

 

Él-e még az isten, - az erős, hatalmas,

A ki elleneinken adott diadalmat

Száz-meg-száz csatákon?

A ki ujjainkat kardhoz egyengette,

Nevünket dicsővé, félelmessé tette

Széles e világon?

 

Él-e még az isten, ii erős karjával

Megtartott, megőrzött ezer éven által

Egész mostanáig?

Ki annyi veszély közt nem hagyá elveszni,

Töröknek tatárnak martalékul esni

Árpád unokáit?

 

Él még, él az isten… magyarok istene!

Elfordítva sincsen még e népről szeme,

S az még, a ki régen:

Harczra hát, magyar nép! isten a vezéred:

Diadalmat szerze a te hulló véred

Minden ellenségen! -

 

Forrás: Nép barátja  1. kötet 20. sz. Bp., 1848. okt. 15.