Elmegyek én katonának, az leszek,
Vészben forog édes hazám, én megyek;
Jobb karommal eddig rózsám öleltem,
Most hazámnak védelmére emelem.
Szerettem én, szeretem a rózsámat,
De még jobban szeretem a hazámat;
Bátran néztem én a rózsám szemébe,
Még bátrabban nézek az ellenségre.
Édes fia vagyok én az anyámnak,
Igaz fia leszek kedves hazámnak;
Megteszem, mit tenni vagyok köteles,
Hogy nevemre lehessek én érdemes.
Szembe szállhat ezer halál énvelem,
Reám, tudom, nem fog szállni félelem;
Bátor voltam, bátor leszek halálig,
Ha meghalok, becsületemre válik!
Forrás: Nép barátja 1. kötet 6. sz. Bp., 1848. julius 9.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése