2020. jún. 11.

Arany János: Egy életünk egy halálunk…


„Muzsika szól, verbuvál

Csapj fel, öcsém, katonának!”

 

Muzsika szól: dörög a menny,

Bömböl a szél nagy keményen,

Zimankó gyül a hazára:

Ébredjetek valahára.

Egy életünk egy halálunk:

A veszéllyel szembe szállunk!

 

Összeröffent rácz, cseh, német,

Hogy felfalja ezt a népet,

Ezt a népet, a kit itten

Ezer éve tart az isten.

Egy életünk egy halálunk:

A bitanggal síkra szállunk!

 

Ezer éve, nem ma-holnap,

Türjük itt, csak úgy lakónak,

És ehol még felülfordul!

Ki a házbul… a pitvarbul!

Egy életünk egy halálunk:

Jaj nekik, ha mi kiállunk!

 

Itt élődött, hízott rajtunk,

Mellé ült ha kitálaltunk,

Zsírunk ette, vérünk szopta,

Hogy testvérünk, azt hazudta.

Egy életünk egy halálunk:

A czudarral szembe szállunk!

 

Ős apánk jól földhöz verte,

De azt, látom, elfeledte;

Most megint feltürte ingét,

de mi vágjuk földhöz mindég.

Egy életünk egy halálunk:

Jaj nekik ha síkra szállunk.

 

Azt mondják: nincs magyar haza.

Hohó! de nem addig vana;

Nem lesz magyar, az meglehet,

De titeket még eltemet.

Egy életünk egy halálunk:

Szép hazánkért kardra hányunk!

 

Forrás: Nép barátja  1. kötet 5. sz. Bp., 1848. julius 2.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése