Szép virág a rózsa, hát még a bimbója!
Mert az ég harmatja mindennap mondatja;
Szép virág a szüz lyány innepnapra kelve:
De legszebb virág a haza szent szerelme.
Nem terem az kertbe, virágágyba vetve,
A fekete földbül sehol ki nem zöldül:
Csak terem az épen az ember szivében,
Az ember szivének legislegmélyében.
A gyökere pedig vértől nedvesedik,
Ha lankadni kezd is vérrel öntözgetik:
Öntözzük, locsoljuk ezt a szép virágot!
Ez gyümölcshöz nekünk édes szabadságot.
Forrás: Nép barátja 1. kötet 5. sz. Bp., 1848. julius 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése