Az én dalom
mint annyi dal:
a szomjazóknak
hűs ital,
az éhezőknek
rozskenyér:
a tejkaláccsal
föl nem ér,
de őrzi illatát!
Az én dalom,
mint annyi más,
a szent örömnek
új lakás,
a gondolatnak
új ruha
és fájdalom
nem élt soha,
amelynek írt nem ád!
Az én dalom,
mint annyi sok:
pünkösdi rózsa,
nárciszok:
pünkösd virága,
lelki láng,
virágesője,
száll le ránk
az illatáron át!
(Forrás: Cimbora, 1928. máj. 30.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése