Fémes levelet ejt az őszi ág,
Szél.
Elnyűtt állatok, gond és némaság.
Mély.
Pattog szomorún - pakk - a néma fa
Bent.
Puszta zug, körül árnyak vén hada,
Csend.
Nyüvöm tollam, az éjfél egyedül
Lel.
Sír a lámpa... Jaj, éltünk elrepül,
El.
Ágyba roskadok, nem kell semmi se...
Kész.
Lassan, csöndesen minden semmibe
Vész.
Ó, egyszer talán más lesz a világ
Itt.
Fémes levelet ejt az őszi ág...
Csitt.
(Ford.: Kiss Jenő)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése