Sz. M.: Bem tábornokhoz!

É-rdemidnek hős lengyel, ki szab határt,

L-ángeszeddel ki felhatsz egekre!

J-utalmul mit adjon nemzetem, a mely

E-l vérzik nélküled tán örökre!

N-agy Decebálnak, ki büszke ormain

A-tilla-ként, mint Isten ostora

L-erontod a zsarnok bűnfészkeit.

E-gy nemzetnek vár rád áldása!

N-em csak Rómának volt hős Muciusa!

Gy-őzelmes karodról ujjadat

E-lvitte bár az ón, de nagy szellemed

L-egyőzhetetlen s feltartod jobbodat,

H-iggadt kedélylyel, mint a sima tenger,

Ő-rködsz ezernyi hős halál között.

S-erged Hadurként bámul, s szüntelen

V-ivni kész, mert lelked átköltözött.

E-légszer csalódtunk, de hős nevedből

Z-ord egünkön egy remény csillaga kelt, -

É-s a hon, melyért foly véred újonnan,

R-ólag hivja testvérnek a lengyelt.

Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.