Mi lesz belőled dicső Magyarország?!
Mi lesz belőled szentelt drága hon!
Alig villant meg örömöd sugára
S im újra bú van halvány arczodon.
Alig vevéd fel egy két pillanatra
Bibor ruhád, ünneplő köntösöd,
Az ünnep elmult… és szent homlokodra
Újból a gyásznak fátyolát kötöd.
Nagy ház a föld, s e házban Europa
Egy tündöklően nagyszerű terem,
Hol minden nemzet, minden nép hazája
Főrangu hölgyként büszkén megjelen.
Minden hölgy arczát e fényes teremben
Búval vegyült öröm ragyogja át,
Neked vagyon csupán örömtelen búd,
Neked van a leggyászolóbb ruhád.
Kérdezni fognak e fénylő teremben,
A büszke nők – fényes testvéreid:
Hol vannak, hogy oly egyszerűn jelensz meg,
A drága gyöngyök – ékességeid?...
S felelni fogsz búsan s felelni foghatsz,
Mint Róma hölgye egykoron felelt,
Csakhogy nem mint ő – sugárzó szemekkel,
A fájdalom vonván rájok lepelt.
Reá mutatván a csaták helyére
Eképen fogsz te felelni: „im
Itt feküsznek mélyen, sírba ásva,:
A drága gyöngyök, ékességeim!”
Forrás: A szabadság lantja 1873 –Költemények az 1848-49-ki
függetlenségi harcz idejéből – Kolozsvár 1873.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése