Sík Sándor: Csiga-biga

Csigabigácska, jaj de nem-okos vagy!
Miért másztál az útra? Eltaposnak!
Fejetlen jár itt annyi tompa láb.
Csigabiga, menj tovább! 

 

Akinek szeme nincs, az mind kegyetlen.
Mi lesz belőled, csigabiga-lelkem?
Mit ér neked, hogy hátadon a ház,
Ha egy patkó elgyaláz? 

 

Jöjj, szépen lassan tenyeremre veszlek.
Ne félj, ne bújj: meleg pázsitra teszlek.
Ez szarvacskáid kihizelkedi:
Csigabiga, gyere ki! 

 

Az Úristennek sok a gondja, látod,
Mosolyán melegesznek a világok;
Mégis lelkecském: az Isten szeme
Érted könnyet ejtene.