Kaderják Gitta: Kóbor kutyák panasza

Mért ugattok kényes ebek?
Engem senki nem dédelget,
Szabad vagyok kóbor állat,
Engem senki ki nem állhat.
Nincsen házam mit őrizzek,
Mindenhonnan elkergetnek.
Megköveznek, megdobálnak,
Kinek kell a kóbor állat?

 

Nyálam szárad forró nyárban,
Nem találok vizet sárban.
Télidőben ázom-fázom,
Jó kuckóra nagyon vágyom.
Nem vagyok én be sem oltva,
Nyüzsög bennem a sok bolha.
Elugatom nagy őszintén,
Reszketek ha jön a sintér.

Kitettek az autóból,
Nem láttam a füsttől, portól.
Azóta is lótok-futok,
Addig amíg felfordulok,
Bekerített kényes ebek
Szabadságom irigylitek?
Megkötözött láncos kutyák
Nagyon gonosz ez a világ!