Itthon
van csiz urfi, jó városi alak.
Furcsán
néz ki ő nagysága:
Pápaszem
szemére vágva
S
a fején köcsögkalap.
Óh
bájos kisasszony – így szól a czinkéhez
Mesélve
utazásait, -
Gyalázatos
élet vanitt
A
városihoz képest.
Milyen
szép a város, mennyi pompa, fény,
Hagyja
itt az erdőt czinkém!
S
jöjjön oda a hol szintén
Ilyen
kalap lesz fején.
A
szomszéd fán a mókus üldögélt,
Hallgatván
mit a két madár beszélt,
A
csiz szavára csóválta fejét:
„Ej,
ej, no lám, de ostoba beszéd!”
De
a czinke feleletét
Annál
jobban helyeselte;
Bólingatott
a fejével.
S
talpát tapsra összeverte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése