Dereskei (Hock János): A menyegzőre!

Eljöttem én is a nászünnepélyre,

Hivatlan nem várt vendéged vagyok!

Szeretném látni a boldogság fénye,

Hogy vonja dicsbe halvány homlokod.

Hogyan hevül arczod a szerelemtől,

Minő mosoly kél ajkad biborán?

Nem jöttem semmit a szemedre vetni,

Nem akarom, hogy emlékezz reám!

Mért rejted el menyasszony-fátyoloddal,

Előttem jól ismert vonásaid?

Szemednek égető tüzet, a melyben

Ragyogni véltem lelked bájait?

Hiszen szivemben nem kél ellened vád,

Mely megátkozna, hűtelen leány;

Nem jöttem semmit a szemedre vetni,

Nem akarom, hogy emlékezz reám!

Oh pedig okom volna a panaszra

Ha végig nézek gyászos sorsomon,

S a csalódáson, mely a fájdalomnak

Nyomasztó, kinos mélységébe von.

Vádolhatnálak oly kemény panasszal,

Mely sebet vág a bérczek szirtfalán.

Nem jöttem semmit a szemedre vetni,

Nem akarom, hogy emlékezz reám!

Oh ne félj – én nem fogom felfedezni

- Szegény leány – hogy neked nincs szived!

Nem mondom el – te vagy az ok, mely engem

Az emberek köréből számkivet!

Nem azt az esküt, melyet nekem tettél

Egy holdsugaras nyári éjszakán.

Nem jöttem semmit a szemedre vetni,

Nem akarom, hogy emlékezz reám!

Nem emlékeztetlek a zöld ligetre,

A melynek illattól dús árnyain

Az enyhe szellő suttogása közben

Szőttem aranyos, hímes álmaim.

Hol elmerengtem kék szemed egében,

Mint tűzimádó a nap alkonyán.

Ne jöttem semmit a szemedre vetni,

Nem akarom, hogy emlékezz reám!ű

Elváltak a mi utaink egymástól,

Te csak haladj a boldogság ölén,

Sorsom setét és gyászos éjjelében

Kinos terhemmel hadd vergődjem én…

Szemembe köny gyült, de ne hidd, hogy érted

Vágyódom az elvesztett mult után!

Nem jöttem semmit a szemedre vetni,

Nem akarom, hogy emlékezz reám!

S ha mégis néha majd eszedbe jutna

Az a nyomor, a mely miattad ért,

És feltámadna lelkedben az önvád

Egy emberélet szenvedéseért;

Légy nyugton! én már mindent elfeledtem,

S az Isten is majd megbocsát – talán!

Nem jöttem semmit a szemedre vetni,

Nem akarom, hogy emlékezz reám!

Forrás: Veszprémi Független Hirlap II. évf. 13. sz. Veszprém, 1882. április 1. szombat