Szarvas Mariska (1865-1897): Télen

Gyűlölöm a havas világot
A tél lelkemmel nem rokon!
Fagyos hideg szél puszta tájon
Csillámos hó az ormokon!

Olyan halott a nagy természet
Olyan ködös a láthatár
A nap miként egy bús kisértet,
Havas felhők közt bolygva jár!

A nyár… a nyár az én világom!
A tündér édes fényelem!
Aranysugár a rónaságon
Reménysugár az életen!

Minden virul, ó minden éled
Minden sugárzik, minden él!
Regét regél az erdők mélye
Regét susog a falevél.

Valami édes bűvös álom
Reszket a verőfényen át.
Amig az egész mindenségen
Az illat szövi fátyolát!

S a szivben bármily bánatos volt
Ezernyi vágyak fénye kél
A virulással ujra éled
S a végtelennel ujra él!

Forrás: Tanulók Lapja 3 évf. 1. sz., 1896. jan. 5.