Az éjszaka árnya takar komoran,
Alattam a mély folyam árja rohan,
Gyanús a sötétség, vész fenyeget, -
Vizsgálom a parton az őrszemeket.
Korhadt fűz alatt szobor áll mereven,
De mozdul a neszre egyszeriben,
Bár halk csak a szó, erélyes azért,
Aki jó barát, az súgva is ért.
Mi állja utam?.. Gerendatömeg.
Igen, itt kelt át a hősi sereg
S amit épített győzelmi remény,
Ma romban a híd, a büszke, kemény.
Töltényrakaszok… Ágyulövedék…
A visszavonúlók itt feledék.
Ha amonnan egy gránát belevág,
Élőt e helyen nem lát a világ!...
Az éjszaka árnya takar komoran,
Alattam a mély folyam árja rohan,
Gyanús a sötétség, vész fenyeget, -
Vizsgálom a parton az őrszemeket.
Forrás: Pápai Hírlap
XII. évf. 22. szám Pápa, 1915. május 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése