Bodor Aladár (1880-1952): Új szövetség*

 
… Így szólt Isten: „Elfogadom váltságul
A mult bűnéért a magyar honvédet,
Eltöröm a vesszőt gyermekeiknek,
Emelkedjék föl a lesújtott élet…

Vérző magyar, kiterjesztem fölédbe
Védő karomat, míg e csontok érnek,
A Kárpátokig megváltott s megáldott
Hazád lesz itt, - túl rajta nem kísérlek.
A Duklától Rotundáig fehérlő
Csaba útján én őrködöm veled,
S a megbűnhődött multért és jövőért
A víg esztendőt elhozom neked.”

(* Töredék a költőnek Gyulai Ágost Háborús antológiá-jában, a világháború elején megjelent verséből.)

Forrás: Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata. Szerkeszti: Hankiss János. I. évf. 9. sz. 1939.