Balázs György (1918-1968): A vers

 
Pár röpke szó, játékos kicsendülés
a sorok végén,
ritmus, könnyű sóhaj. Egy egész világ
pár szóban.

Rég mult idők műfaja. Ma már
csak páran vagyunk, kik szeretjük,
gyüjtögetjük,
s ha találunk egyet, néha,
melyben ott van minden,
amiért élünk, küzdünk és meghalunk,
lelkesedve beszélünk róla.

Ma világtörténetet írnak pár arannyal,
hát mit akarok én
néhányad magammal
játszi verssorokkal?!

Forrás: A Holnap. Fiatal  Írók Szépirodalmi Lapja. I. évf. 1. sz. Budapest, 1938. április