Anna
Andrejevna Ahmatova orosz költőnő,polgári
neve: Anna Andrejevna Gorenko, oroszul: Анна Андреевна
Ахматова (Горенко)
Született: 1889. június 11. vagy június 23.
Bolsoj Fontan, Ogyessza mellett, Ukrajna.
Meghalt: 1966. március 5. Domogyedovo, Moszkva mellett, Oroszország.
Tengerésztiszti családban született.
Tanulmányait Kijevben, a Kijevi Egyetem Jogi fakultásán végezte. 1910-ben
költözött Szentpétervárra.
1910-ben férjhez ment és európai utazásokra
indult. Megfordult Olaszországban és Párizsban ahol megismerkedett Amadeo Modigliani-val. Ezek az utazások rendkívül nagy
hatással voltak későbbi életére és művészetére.
1918-ban elvált első férjétől, és újra
férjhez ment. Első férjét Nyikolaj Gumiljovot 1921-ben letartóztatták és agyonlőtték.
1922-ben ismét elvált és harmadszor is férjhez
ment.
1938-ban letartóztatták első házasságából
született fiát, Lev nyikolajevics Gumiljovot (szabadulást követően ismert etnogenezissel foglalkozó
történész-filozófus) és 10 év kényszermunkára ítélték.
1949-ben ismét letartóztatták férjét N.N.
Punyint (művészettörténész), és első házasságából született fiát. Férje 1953-ban,
a lágerben meghalt, fia csak 1956-ban szabadult.
(Вечер) 1912-ben jelenik meg ezt hamarosan újabb
verseskötetek követik. A Mandelstam vezette akmeista csoporthoz, csatlakozik. Ennek az
irányzatnak és Ahmatova lírájának is a század elején divatos szimbolizmussal
ellentétben a reális a mindennapi élethez kötődő motívumukból való építkezés az
alapja. Ahmatova költészetének már ekkor megkülönböztető sajátsága a mély kontrasztok
a melankolikus, tragikus hangulatok és a világos ujjongó hangulatok
váltakozása. Az 1917-es forradalomban nem vesz aktívan részt, de a 20-as
években irt verseiben elítéli az emigrációt. A 30-as évektől lényegesen
megváltozik költészete. Az 1935–40 között írt önéletrajzi ciklusát a Rekviem-et
(Реквием) csak jóval halála után 1987-ben
adják ki. Költészetével egyre jobban szembe kerül a szovjet rendszerrel így
1946-tól 1956-ig teljes megjelenési tilalom alá esett.
1962-ben
irodalmi Nobel-díjra jelölik, de a
díjat ebben az évben John Steinbeck kapja. 1965-ben
az Oxfordi Egyetem díszdoktorává avatják.
Ahmatova költészetét klasszikus egyszerűség,
tiszta stílus és pontosság jellemzi. Verseinek melódiája és mély lírája fogja
meg elsősorban olvasóit.
Anna Andrejevna Ahmatova az orosz irodalom
egyik legnagyobb költőnője.
Verseskötetei
- Este 1912
- Fehér csapat 1917
- Útilapu 1921
- Anno domini 1922
- Fűzfa 1940
- Hat könyvből 1940
- Válogatott versei 1961
- Idő futása 1965
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése