Aszklépiadész (I.e. 320-275 k.): Édes...

Édes a szomjasnak a havas ital; édes a télből
enyhe zefír szárnyán szállni a tavasz elé;
mégsincs semmi oly édes, mint amikor szerelemben
összefonódott párt rejt a közös takaró.

(Ford.: Szabó Lőrinc)