Állj fejem mellé, mikor álmodom, szent
Héra úrasszony, gyönyörű alakban,
mint az Átreusz két fia látta, esdvén,
képed, a két úr,
épp mikor Tróját leigázta karjuk;
és Szkamandrosztól mikor útrakeltek,
otthonukba vissza elérni nékik
nem lehetett még,
míg nem áldoztak neked és uradnak
és Thüóné hőnszeretett fiának.
Éppenúgy kérlek könyörögve, úrnő:
hadd tegyem újra
Leszboszomban szép hivatásom, ismét
drága szűzek közt, kiket annyi táncra,
dalra oktattam, mikor ünneped jött
szent örömével.
Mint a két Átreusz-ivadék hajóit
visszajuttattad honi partra, kérlek:
engem is vígy vissza hazámba, Héra,
légy kegyes úrnőm.
(Ford.: Devecseri Gábor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése