Tudor Arghezi (1880-1967): Pillangó, te

 

Pillangó, te, hogyan tudtál a
Függönyön át bejönni kis szobámba?
Mi hírt hozol a tavaszról nekem,
Napfény-bársonyból nőtt szépségesem?
Finom derékszöged máris falhoz tapad,
Rubin-parázs szemeddel polcomat,
A könyveket s a füzeteket nézed.
Neked is van sorsod? Van küldetésed?

Nyissátok ki a kerti ablakot,
Nehogy üvegbe ütődjön valahogy.
A fény fia kifelé keresgélget,
Ha nekimegy, vége lehet szegénynek.
Itt, az ösvényünk szelíd fasorában,
Ahol meghalni senki és semmi mást nem láttam,
Csak egy-egy csillagot, virágot alkonytájban.

Ford.: Kányádi Sándor

Forrás: Igaz Szó XXXVI. évf. 5. sz.