2021. nov. 9.

Benedek Elek (1859-1929): Mióta nagyapó lettem

 


Künn zúg a szél, kavarg a hó

Behallszik a lármás hahó,

De jó itt benn a szobában!

Pattog a tűz a kályhában.

 

Kályha mellett üldögélek,

Csak mesélek, csak regélek.

Mese, mese… hoppá, ide!

S ölembe ül kis Évike.

 

Meg-megesik az is velem,

Maradásom nincs a székben.

Évikének ha úgy tetszik:

Nagyapó a földre fekszik.

 

No lám, mire vetemedtem,

Mióta nagyapó lettem!

Beállottam hátas lónak - -

Így is jó egy nagyapónak.

 

Ahogy lehet négykézlábon,

Végig mászok a szobákon,

S nem bánom, ha nevettek is:

Közbe-közbe nyerítek is.

 

Így élek én mostanában,

Bent a jó meleg szobában.

Hol nyerítek, hol mesélek - -

A királlyal sem cserélek.

 

Forrás: 123 vers a családról – Válogatta Mirk László – Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése