Félig még gyermek,
félig már nő.
Mandulavágású, szabályos arc.
(Művészkéztől révületben
odavetett, ihletett rajz.)
A szemek még lesütött szemek.
De majd, ha kinyílik
a pillák sűrű sátora,
kigyullad, és rózsaszínben lángol
a finom metszésű kámea.
Szeretném elkísérni útjain,
vállára téve szellemkezemet,
hinni, hogy fiatal leányt
szakadék szélén
őrizni lehet.
Még néhány lépés
és elérem
az elíziumi réteket.
Az erdő sűrűjéből fehér kéz
Utánam búcsút integet.
Forrás: 123 vers a családról – Válogatta Mirk László – Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése