Nem gondol a halál senkivel,
Sem kazdaggal, sem kegyetlennel.
Nem a pörlőknek esküvésekkel,
Sem a patvarkodóknak nyelvekkel.
Nem gondol senki bölcseségével,
Sem okossággal vagy sebes ésszel.
Nem az uraknak fenyítésekkel,
Sem a döllyeseknek haragjával.
Nem gondol a gyenge leányokkal,
Sem a szép cifrás asszonnépekkel.
Nem gondol sem naggyal, sem kicsiddel,
Nem marhással avagy szegénnyel.
Elsiet ő a császár házába,
Mint a szegény s hitván pásztoréba.
Hol vadnak most mindnyájan a pápák,
A kardinálok és pátriárkák?
Hol vadnak mindnyájan az érsekek,
A prelátusok és a pispekek?
A prépostok és a kananokok,
A dékánok és vikáriusok?
Hol vadnak a kazdag apáturak,
A priorok és gárdiánok?
Hol a sok mester és a doktorok,
És a számtalanféle barátok?
Hova löttek el a sok császárok
És a számtalan nagy sok királyok?
A külemb-külemb fejedelmek,
És a telhetetlen nemesek?
Hol vadnak az igen kevély grófok,
És a hamis kancelláriusok?
Hova löttek a kegyetlen dúsok,
A híres-neves s a nemes vitézek?
Hol vadnak a bírák és polgárok,
A művesek és szántó emberek?
Hol gyermek, leány és asszonállat,
És hol az egész emberi nemzet?
Hol immár Páris s a szép Helena,
Hol Tarquinius és Lucretia?
Hol vagyon Plátó és Porphyrius,
A bölcs Tullius és Virgilius?
Hol vagyon Tales és Empedocles,
És a nagy mester Aristoteles?
Hol a nagy és erős Alexander
És az igen bátorságos Hector?
Hol a drága császár Julius,
Hol a vitézek: Akhilles s Priamus?
hova lött el az igen erős Sámson,
Az eszes és igen bölcs Salamon?
Mindnyájan oda vadnak s megholtak,
Egy sem meniködett meg közzülek.
Minden embereknek kell követni
Ezeket és ekképpen meghalni.
Minden ember ezen megálljon
És a halálhoz igen készüljen.
Forrás: Versekben
tündöklő Erdély 1. kötet 88-90. old. – Második, javított és bővített kiadás –
Castrum Könyvkiadó Sepsiszentgyörgy 1996.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése