Móra László (1890-1944): Kincseim

 
Nem őrzöm ősök gyémántgombjait,
Örökségem: a dal, a vers, a hit.

Nem volt és nincs más gyöngyön, ékszerem,
Csupán a szívem s dolgos két kezem.

Nálam a csengő, fénylő aranyak:
A becsületes tett és akarat.

Testvérként mindig kézen vezetett
A jóság, hűség és a szeretet.

Leltárba róva így a kincseim:
Boldog vagyok. Hiszen ez mind enyim!

Csiszoltam, ötvöztem boldogan, mohón.
Öt évtized volt vésőm csiszolóm.

S most feldíszített szívem asztalán
Néktek ajánlom: Istenem, Hazám!

Forrás: Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata. Szerkeszti: Hankiss János. IV. évf. 7. sz. 1942.