Hankiss Jánosnak ajánlom
Téli este: lefekszem csendben, egyedül. -
Koromsötétbe elmerengve nézek…
Öreg cigány: a Bánat halkan hegedül,
S muzsikaszóval röppennek az évek…
Álmok szárnyán szállok,
S bár sorsunk vad, álnok,
Tulipiros jövendőről dalolnak az álmok…
Így hamvad el ezernyi nótás estelem,
S szent valósággá szépül majd az álom…
A csüggedést elüzöm, messze kergetem,
S boldogságunkat karjaimba zárom!
Öreg cigány: Bánat!
Húzd csak a nótámat:
Bazsarózsás magyar Tavasz, meghalok utánad!
Forrás: Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata. Szerkeszti: Hankiss János. IV. évf. 3. sz. 1942.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése