Két kis gyermek az áldott estén,
- A jó szokást híven követvén –
Ablakomhoz járula csendben,
Hogy az ismert szent dalba kezdjen:
„Krisztus urunknak áldott születésén
Hálaéneket mondjunk szent ünnepén!”
Sóvr szemök kétkedve kérdi:
Vaj’ lesz-e, ki dalunk megérti?
Vaj’ lesz-e, ki az Úr nevében
Könyörülni fog a szegényen?
És tovább foly remegve a szent ének:
„Legyen dicsőség a menny Istenének!”
Oh e szent dalt én is jól tudám,
Álltam én is másnak ablakán,
S most, hogy a sors kissé kedvezett
Megértém a régi éneket:
- Egy pár fillért, mert több nem telik,
Beh szívesen nyújték át nekik. -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése