Sántha Károly: Temetőben

- Gyermek sírja mellett –

Letörettél gyenge bimbó,

Szülőknek reménye;

Legszebb földi boldogsága,

Féltett szemefénye.

Letörettél s itt a sirnál

Zokog a mély bánat,

Oh a szülők szive csaknem

Megszakad utánad.

Koporsóba vet a halál

Puha ágyat néked;

De az Isten uj életre

Föltámaszt majd téged.

Vissza ád Ő a szülőknek,

Oh adjon is vissza,

S legyen benned boldogságuk

Zavartalan, tiszta!

Addig pedig, oh jó Atyánk.

Míg üt e nagy óra:

Tekints e kis sirhalomnál

Az itt zokogókra!

Törölgessed könnyeiket,

S lefolyván ez élet:

Örvendjenek egeidben

Kedvesökkel s véled!