2017. jún. 23.

Abonyi Árpád: Örök hazánk



Hol könnyű felhő csókot vált a földdel,
S a nyugovó nap végbúcsúja rezdül,
Hol a vihar, mely lenn fákat kitördel
A fönséges vén sziklákon keresztül
Gyermek sírásként lágyan surran át:
A hegyre jöjj!

Innen tekintsd a földi, tág világot
Hol cseppnyi jóért százas árt megadtál -,
Ahol valónak hitted mind az álmot,
Melyet szíveddel szőttél, s megsirattál...
Hiszen csak szürke köd volt, semmi más...

A hegyre jöjj!
Íme lenézek és eszembe jutnak
A lázas élet súlyos napjai.
Érzem rögét a messze, messze útnak,
Amelyre lelkem izzó vágyai
Ragadtak egykor feltarthatlanul.
Régen vala. Elmúlt a régi hit.
Az álom meghalt: józan lettem újra
S száműzve lelkem naiv ábrándjait,
Mint a paraszt, ki földjét nyögve túrja
Ott mentem újra, hol mindenki jár - -
Mert ez a sors. A rettentő ítélet,

A föld parancsa, mely szíven ragad,
S ha ideálért szállni kél a lélek,
Ez zúzza össze bontott szárnyadat.
S a földre tör: maradj! hazád a föld.
Körül a lomb, a fű, a hervadás,
Feléd nyúlongnak gyászos intelemmel
S füledbe súgják: sorsod rothadás,
Mint a miénk, te sár, hatalmas ember,
Te büszke semmi - -

Oh! ne hidd, ne hidd!

A hegyre jöjj! Tekints a végtelenbe
S ím nézd! bolondság lenn a földi élet.
... Gyönyörre, kínra, súlyos küzdelemre,
Mely perzselő tűzzel véredben égett,
Innen mosolygva nézel, s szégyenülten.
Hol könnyű felhő csókot vált a földdel
A hegyre jöjj!...
S nézd, nézd tovább!... alant a földi téren,
A falvak, erdők, rétek és patak,
Miként a színek régi oltárképen
Ha elmosódva széjjel bomlanak:
Sivár a kép... Oh! nem, ez nem hazánk.
Túl könnyű felhőn... halld! reám figyelj,
Túl könnyű felhőn, a fehér világban
A csillagfényes szentelt trón alatt,
A szűzi égnek messze távolában
Hol a nemesség és jóság fakad:
Ott van valódi, ott örök hazánk!...

Ha elmosódva széjjel bomlanak:
Sivár a kép... Oh! nem, ez nem hazánk.
Túl könnyű felhőn... halld! reám figyelj,
Túl könnyű felhőn, a fehér világban
A csillagfényes szentelt trón alatt,
A szűzi égnek messze távolában
Hol a nemesség és jóság fakad:
Ott van valódi, ott örök hazánk!...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése