Forrás: Pierre Auguste Renoir - www.oel-bild.de
„Ne, ne! megöl az álom: hagyj alunni!”
Mond, félig alva már, az édes lányka,
S reám borúl, s elszunnyad karjaimban.
Én engedek, s a
kedves terhet össze-
Fűzött karokkal tartom átszorítva,
S számlámon szíve minden döbbenését.
De végre virrad. Hah, egy mély fohász, és
Utána csók, egy néma! kínjaimnak
Felhozza végét és a várt jutalmat.
Forrás: Szerenád –
Magyar költők szerelmes versei – Válogatta: Réz Pál – Sziget Könyvkiadó 2002.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése