Thali Kálmán (1839-1909): A merengő

 

Elmerengve, álmodozva
Ül a bájos szőke lyány,
Édes vidám mosoly lebeg
Rózsabimbó ajakán.

Szende arcza piros, mintha
A nap rajta kelne fel, -
Szivet éget, s mégis éleszt
Szép szemének fényivel.

Kis kacsói összetéve;
Bokréta van ölében,
Bokréta van az ölében:
Szerelem a szivében.

Virági csak most születtek,
A múlt napnak hajnalán:
Hő szivének szerelme is
Velök született talán?!…

Ah, olyan szép így az élet -
Hűn szeretve, boldogan!…
Álmadó sziv azt dobogja:
A menny itt a földön van! -

Forrás: Remény. Zsebkönyv az 1858. évre. Szerkeszti Vachott Sándorné. Pest. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. 1858.