Óhajtozom
el a Magasságba,
Nagy
a csúfság idelenn,
De
van Karácsony, Karácsony,
Istenem,
én Istenem
S
ember-vágy küldte Krisztusunkat.
Két
gerlicét vagy galamb-fiókát,
Két
szivet adnék oda.
Hogyha
megint visszajönne
A
Léleknek mosolya
S
szeretettel járnánk jászolhoz.
Krisztus
kivánta, Megtartóé,
Lázong
át a szívemen,
Mert
Karácsony lesz, Karácsony,
istenem,
én Istenem,
Valaha
be szebbeket tudtál.
Óhajtozom
el a Magasságba
Gyermekségemben
kötött
Minden
szűzséges jussommal,
Mert
az emberek között
Nem
így igértetett, hogy éljek.
Követelem
a bódító álmot,
Karácsonyt,
Krisztus-javat,
Amivel
csak hitegettek,
Amit
csak hinni szabad,
Csúfság
helyett a Magasságot.
Lábainknak
eligazitását
Kérem
én szerelmesen,
Karácsony
jöjjön, Karácsony
És
száz jézusi seben
Nyiladozzék
ékes bokréta.
Forrás:
Az úr érkezése - Klasszikus költőink istenes versei - Móra Ferenc Könyvkiadó
1991.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése