1.
Amidőn egy gyermek az erdő végén
Mulata magányban a patak szélén,
A parton látott egy bájoló rózsát,
Melly szépen virita s hinté illatját.
2.
A kíváncsi gyermek igen nagy vággyal
Közelítvén felé nagy bátorsággal
Az anyja meg inté eme intéssel:
„Állj meg! tovább ne menj mert beléesel.”
3.
A gyermek anyja intését megveté
„O, ugy mond: oly könnyen nem esek belé”
Alig mondá ezt ki, már is ugy történt
A vízbe lebukott, sírját ott lelé.
4.
Az anyja jaj szóval fiát siratván
Ott játszó gyermekek hozzája futván
„O! kérlek tegyétek szülőtök parancsát,
Aki szót nem fogad, bünteti magát.”
Varga Péter (1811-1855): Nefelejts (részletek)
(Forrás: Gyermekversek - Csiberébi 43. old. - Válogatta és az utószót írta Ambrus Judit - Unikornis Kiadó Bp. 2001.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése